Hogyan segíthetnének a gazdagok megmenteni a bolygót

A gazdagok nem csak nagyobb bankszámlákkal és pazarabb életmóddal rendelkeznek, mint mi, többiek - de nagyobb a szén-dioxid-kibocsátásuk is. Minél több cuccunk van, és minél többet utazunk, annál több fosszilis tüzelőanyagot égetünk el, és annál több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. Utazni, luxuscikkeket vásárolni, kúriákat melegen tartani és szuperautókat vezetni -- ezeknek mind szénlábnyomuk van. Az Oxfam becslése szerint a világ leggazdagabb 1%-ához tartozó személy átlagos szénlábnyoma 175-ször nagyobb lehet, mint a legszegényebb 10%-hoz tartozóé.

Tanulmányok azt is kimutatták, hogy a szegények szenvedik meg a legjobban az éghajlatváltozást. Olvassa el: Miközben a gazdag világ a jövőbeli éghajlatváltozásra készül, a szegény világot már most is pusztítja az éghajlatváltozás. Egyesek szerint azonban a gazdagok tehetnek a legtöbbet az éghajlati válság megoldása érdekében. Íme, hogyan tudnának változtatni a helyzeten.

Bölcsen költeni

A gazdagok vásárlási döntései sokkal többet jelentenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mint a legtöbb emberé. Ilona Otto és kollégái a Potsdami Éghajlatváltozási Kutatóintézetben úgy becsülték, hogy egy tipikus kétfős "szupergazdag" háztartás (amelyet úgy határoztak meg, hogy a fő lakás nélkül 1 millió dollárnál nagyobb nettó vagyonnal rendelkezik) szén-dioxid-kibocsátása évente 129 tonna CO2-t jelent.

Ez személyenként évente körülbelül 65 tonna CO2-t jelent, ami több mint tízszerese a globális átlagnak. Otto megjegyezte, hogy mivel a tanulmányban szereplő minta kicsi volt, a számok szemléltető jellegűek. "Valószínűleg becsléseink még a milliomosok valódi kibocsátásánál is alacsonyabbak" - mondta. "Ami a saját életmódbeli döntéseiket illeti, a gazdagok sokat tudnak változtatni" - mondta Otto. "Például napelemeket szerelnek a házaik tetejére. Elektromos autókat is megengedhetnek maguknak, és a legjobb lenne, ha elkerülnék a repülést".

A tanulmányban a szupergazdag házaspár lábnyomának több mint felét a légi közlekedés tette ki.A német Aktivhaus építészek szerint ez az otthon kétszer annyi energiát termel, mint amennyit fogyaszt. A gazdagok emellett rugalmasabban tudnak változtatni. "Egy magas jövedelmű fogyasztó valószínűleg hozzáfér és megengedhet magának több éghajlatbarát terméket vagy helyi gazdáktól származó terméket" - mondta Tom Bailey, aki hozzájárult egy új jelentéshez, amely a magas jövedelmű városok fogyasztását emeli ki.

"A magas jövedelmű városok és a magas jövedelmű egyének rendelkeznek az új termékek, szolgáltatások és megoldások kipróbálásához szükséges erőforrásokkal is" - magyarázta, hozzátéve, hogy képesek piacot teremteni a fenntarthatóbb termékek számára. A gazdagok nem csak azt választhatják meg, hogy mire költik a pénzüket, hanem azt is, hogy milyen iparágakba fektetnek be - vagy éppen nem fektetnek be.

Az Oxfam becslése szerint a Forbes listáján szereplő, a fosszilis tüzelőanyag-ágazatban üzleti érdekeltséggel rendelkező milliárdosok száma a 2010-es 54-ről 2015-re 88-ra emelkedett, vagyonuk nagysága pedig 200 milliárd dollárról 300 milliárd dollár fölé bővült. De van egy olyan trend, hogy a tehetős befektetők eladják az éghajlatkárosító iparágakban lévő részvényeiket, amit divestmentnek neveznek.

Több mint 1100 szervezet és 59 000 magánszemély, összesen 8,8 trillió dollárnyi vagyonnal, a DivestInvest online mozgalom keretében vállalta, hogy kivonul a fosszilis tüzelőanyagokból. Köztük van Leonardo DiCaprio hollywoodi színész, aki saját maga és környezetvédelmi alapítványa nevében írta alá a fogadalmat -- valamint egy 22 jómódú hollandiai magánszemélyből álló csoport, akik vállalták, hogy kivonják személyes vagyonukat a 200 legnagyobb olaj-, gáz- és szénipari vállalatból.

Nézze meg! Miért aggasztja az éghajlatváltozás a világ legnagyobb vállalatait?

"Nem fektetünk be szénbe, nem fektetünk be olajba, gázba, néhány autógyárba is, amelyek normális autókat gyártanak, vagy a repülésbe, így irányítjuk a pénzügyi áramlásokat" - mondta Otto. És a tőkekivonásnál a kevés is sokat jelenthet. "Elvégeztünk néhány szimulációt, amelyek azt mutatják, hogy a divesztálási mozgalomban nem kell mindenkinek megválnia" - mondta Otto. "Ha a befektetők kisebbsége lemond, a többi befektető nem fog befektetni ezekbe a fosszilis tüzelőanyagokat hasznosító eszközökbe, mert félni fognak a pénzveszteségtől ... még akkor is, ha nincsenek környezetvédelmi aggályaik".