Norvégia magasba törő hegyi lépcsői

Messze fent - az égszínkék fjord, a hegyi tó, az örökzöld fák és a sziklaperem fölött - egy természetes sziklaplató áll, téglalap alakú, szaggatott szélű, és mintha egy északi isten készítette volna. Az oda vezető út egy széles fennsíkról egy kitett végpontra szűkül, amely egy nyilvánvaló, de szédítő kilátóponthoz vezet, amely olyan, mintha bármelyik pillanatban összeomolhatna. Bámultam a látványt. Ne nézz le, mondta a belső hangom. Ne ess le.

"Ez a kilátás őrület!" - kiáltotta valaki a hátam mögül. Megfordultam, hogy üdvözöljem az egyetlen másik embert a sziklapárkányon, miközben a brutális szél azzal fenyegetett, hogy mindkettőnket a 600 méterrel lejjebb lévő Lysefjordba fúj. Hideg szeptemberi hétköznap volt, és furcsa módon egyedül voltunk.

A délnyugat-norvégiai Stavanger közelében fekvő Preikestolen, azaz a Preikestolen-szikláról, vagyis a szószékről nyíló fenséges kilátás sok szempontból lényegtelen, mert ami fontos, az az oda vezető út. Egy szakértelemmel megtervezett és jól karbantartott kőlépcsőn kell felgyalogolni, amely legalább annyira csoda, mint maga a finálé.

A lépcsőnek van valami ősi szépsége, és ez abból a tényből ered, hogy a Preikestolen - mint az elmúlt két évtizedben Norvégiában célzottan épített közel 300 másik természetes kőből készült lépcső projektet - a Mount Everest árnyékában élő nepáli közösségek serpáinak csapatai készítették.

Volt idő, amikor Norvégia hegyi ösvényei csak egy maroknyi helyi látogatót láttak. A közösségi média azonban megváltoztatta mindezt, és az elmúlt évtizedben az ország olyan drámaian megugrott a tengerentúli utazók száma, akik szívesen instagramozták a kilátóhelyeket, hogy valaminek történnie kellett.

Ez is érdekelhet

- Norvégia jeges mérnöki csodája

- A vándorlási vágy svéd törvénye

- Svájc gravitációval dacoló megoldása

A Preikestolen ma már Norvégia legtöbbet túrázott útvonalai közé tartozik: 2019-ben mintegy 331 000 látogató érte el a hegy kitett csúcsát. Tavaly, annak ellenére, hogy Norvégia a Covid miatt lezárta nemzetközi határait, a kilátó még így is hihetetlenül sok, 183 000 látogatót vonzott. A Lysefjorden Utvikling, a terület turizmusfejlesztési ügynöksége pedig azt jósolja, hogy ez a szám néhány éven belül eléri a 600 000-et. Ez 1,2 millió bakancsot jelent, amely évente fel- és lemegy.

Ez azt jelenti, hogy szükségszerűen megváltozik az emberek hozzáférése az olyan hegycsúcsok, mint a Preikestolen, kilátóhelyeihez. És egyelőre az úgynevezett Sherpa-lépcsők jelentik a legjobb megoldást. A normál túraútvonalakkal ellentétben ezeket úgy tervezték, hogy csökkentsék a balesetek és hegyi mentések számát (azáltal, hogy biztonságosabbá teszik a gyaloglást), és azért hozták létre, hogy segítsenek megelőzni az eróziót, valamint erősítsék a látogatók és az őket körülvevő föld közötti kapcsolatot (az ország sérülékeny hegyvidéki tájainak védelme révén).

Emellett ellenállnak az időjárás minden formájának. Csendben egy ambiciózus és fenntarthatóbb nemzeti terv emlékműveiként léteznek, amelynek célja a szabadtéri felfedezés fenntarthatóbbá tétele. "A serpa lépcsők - vagy kőlépcsők - a norvég szabadtéri élet megkönnyítésének egyik eszköze a sok közül" - mondta Torgeir Nergaard Berg, a Norvég Túrasport Szövetség útvonal-tanácsadója. "Azokon a területeken, ahol sok a látogató, ez a megfelelő válasz. Sokak számára a kőlépcsők csökkenthetik a természet megtapasztalásának küszöbét, ami fontos a közegészségügy erősítése szempontjából."

Könnyedén lépkedjen

Ha norvégiai utazást tervez, gondoskodjon arról, hogy a környezeti lábnyoma a lehető legkisebb maradjon, és látogasson el olyan helyekre, amelyek fenntartható úti célként vannak megjelölve.

Itt többet is megtudhat az ország barangolási jogáról, beleértve a szabályokat és előírásokat, valamint a gyűjtögetéstől a tüzelésig mindenre vonatkozó tippeket.

E merész kísérlet mögött Geirr Vetti áll, egy 60 éves hegyvidéki gazdálkodó, aki a Stibyggjaren, egy innovatív útépítő cég ügyvezető igazgatója lett, amely a Sognefjord egyik ágán, Skjolden faluban található, és aki elmondta, hogy a serpák bevonásának ötlete először egy 20 évvel ezelőtti álomban merült fel benne.

"Hirtelen felébredtem, és arra gondoltam, hogy ők tökéletesek lennének erre a munkára" - mondta izgatottan, mintha a két évtizeddel későbbi visszagondolás most még fantasztikusabbá tenné az álmot. "Akkoriban még nem jártam Nepálban, de emlékeztem egy norvég expedícióra a Mount Everestre, és a vezetők néhány neve megragadt az emlékezetemben - így némi nyomozói munkával felkutattam őket, és levelet írtam, hogy a serpák tudnának-e segíteni."

Az, hogy ez az etnikai csoport elit hegymászók és a nehéz hegyi körülmények között való munkavégzés szakértői, tökéletes útépítőkké teszi őket, és ma Vetti évente mintegy 120 szívós serpára támaszkodik. Elmondása szerint sokatmondó, hogy a koronavírusjárvány ellenére is virágzik a vállalkozása. Idén nyáron 39 építő érkezett, hogy országszerte 20 projektben dolgozzanak. A világ minden tájáról - nevezetesen Svédországból, a Feröer-szigetekről és a Közel-Keletről - is érkeztek felkérések hasonló projektek építésére, és mivel az elmúlt 18 hónapban 80 lépcsőházfejlesztést és karbantartási szerződést mondtak le a Covid miatt, 2022 a Stibyggjaren eddigi legforgalmasabb éve lesz.

"Minden hegy és minden út más és más, és saját kihívásokkal jár" - mondta Vetti. "De a serpák szinte emberfelettiek, mivel úgy fejlődtek, hogy elsajátítsák a magasban való munkavégzést. Emellett felbecsülhetetlen értékű, folyamatos hozzájárulást nyújtanak Norvégia hegyvidéki örökségéhez." Ami a serpák mászási szezonon kívüli bevételi forrásaként indult, ma már szinte egész évben működik.

Amikor ezt a cikket írtuk, a főszervező Nima Nuri Sherpa, aki a nepáli Solukhumbu körzetben található Khunde úttalan és szűk közösségéből származik, a Tromsøtől keletre fekvő Lyngen Alpokban dolgozott egy új hegyi ösvény felavatásán hét másik, ugyanabból a faluból származó emberrel együtt. Csapata egy hónap alatt több mint 400 lépcsőfokot készített, amelyek 500 tonna helyi kőből készültek, és minden egyes egytonnás táblát kézzel mozgatott, miután helikopterrel a vadonba szállították őket.

A serpák szinte emberfeletti képességekkel rendelkeznek, mivel a magasban való munkavégzéshez fejlődtek ki.

Emellett felbecsülhetetlen értékű, folyamatos hozzájárulást nyújtanak Norvégia hegyvidéki örökségéhez. "A mi közösségeink mindig is mindent magunk vagy jakkal szállítottak be és ki a területünkről, és ezeket a tanulságokat minden generáció továbbadta" - mondta Nuri Sherpa tárgyilagosan. "Hagyományosan hegymászó vezetőként találtuk meg a hivatásunkat, de a hegyi lépcsők építése kevésbé kockázatos és nagyobb hasznot hoz a mostani második otthonunk lakói számára. Ez a jó karma."

Munkájuknak még nagyobb hatása van a serpák számára otthon, Solukhumbuban: a projekt kezdete óta iskolákat és kórházat tudtak építeni Khunde-ban és a szomszédos Khumjungban, miközben a bevételek folyamatosan áramlanak a szélesebb közösségbe az egészségügy és a szociális jólét javítása érdekében. A serpák, akiket norvég projektjeik annyira inspiráltak, hasonló munkát végeztek a hegyi királyságukat összekötő ösvényeken.

Míg a Preikestolen a sziklaperemről nyíló kilátásról szól, Norvégia többi mennyországba vezető lépcsője számos eldugott kilátót, tengerparti kilátót és városi panorámát kínál. Midsundban, Molde külvárosában a kőlépcső egy 2200 lépcsőfokból álló felvonulás a Rørsethornet csúcsára, ahonnan körhintás kilátás nyílik az óceánra, a fjordra és a hegyekre. A norvég városok peremén található további csúcspontok a bergeni Ulriken-hegyre kígyózó 1300 lépcsőfok és a Tromsø fölött a Fjellstua hegyre vezető, kifejezetten erre a célra épített járat; Mosjøen városa pedig a Helgelandstrappa otthona, Norvégia leghosszabb kőlépcsője, amely 3000 lépcsőfokot vájt a hegyvidékbe.

Számomra az ínyencek alternatívája a Preikestolen mellett a Kjerag, a Lysefjord legmagasabb csúcsára vezető Sherpa-ösvény, amely ugyanazokat a kőlépcsőket és mély fjordkilátásokat kínálja, de a közeli szomszéd látogatói zsúfoltság nélkül.

Részben a Sherpa-lépcsők miatt egy késő őszi reggelen a Lysefjordon a túrázás elég idilli érzés lehet. A meredek sziklák eme földjén a kőlépcsők a hegyi túrázás tartósabb és fenntarthatóbb módját szimbolizálják, és ez jó hír mindenkinek, aki szereti a természetet. Kétszeresen is jó hír mindazoknak, akiket aggaszt a vadonba áramló túrázók számának pánikszerű növekedése.

Sőt, a norvégok, például a Lofoten Rangers, egy fáklyás önkéntes projekt, amely a fjellvettreglene (az ország mélyen gyökerező környezettudatossága) tudatosítására törekszik, számára a serpa lépések nagyszerű hírnek számítanak. Christina Svanstrøm elnök elmondta nekem, hogy ezek az ország olyan aspektusai, amelyek egyre inkább beépülnek Norvégia nemzeti pszichéjébe.

"Az ösvények eróziója valódi problémát jelent sok olyan régióban, ahol kiemelkedő kilátás nyílik" - mondta Svanstrøm. "A legkisebb szinten a Sherpa-lépcsők megtanítják a túrázókat arra, hogy a nyomott területeken kövessék az ösvényt, így a csúcsra vezető talaj hosszú távon elérhető és szilárd marad. De egy másik pozitív hatás az, hogy a lépcsők szerkezeti korlátai egyben a jó túrázási tanácsok és a hegymászás etikájának átadásának rövidítésévé is váltak az idelátogató túrázók számára."

"Tudjuk, hogy a külföldi turisták felülreprezentáltak a norvég természetben végzett mentőakciókban" - tette hozzá Nergaard Berg. "Ennek számos oka van, de legalábbis számos szervezet és kormányzati ügynökség dolgozik azon, hogy a természetről szóló ismereteket közvetítse a látogatók felé. Ez kulcsfontosságú." Az üzenet Norvégiában tehát egyértelmű. Ezek a hegyek, fjordok, fennsíkok, sziklák, városok, települések és nemzeti parkok büszkén viselik új arculatukat.

Ha tehát az országba látogatsz, ne keress alternatív utat.

Őrizd és védd meg a szokásokat, amelyeket felfedezel.

Ne hagyj nyomot.

És maradj a lépcsőkön.

A Slowcomotion a BBC Travel sorozata, amely a lassú, önjáró utazást ünnepli, és arra hívja az olvasókat, hogy biztonságos és fenntartható módon mozduljanak ki a szabadba, és kapcsolódjanak újra a világhoz.